Ébred a Nap, olvad a jég, zsibbadt angyal,
Még paplan alatt fészkalódsz az ágyban,
Fénylényem, lábat nyújtasz, mint
Jane Fonda kilencszázhatvanvalahányban.
Nyusznyuszkin, üdvözült mosoly.
Mi van? – vagy ahogy tüsszögsz: What?
Boldogság, mert kaviárként forgatom
Nyelvemen minden szavadat.
Majonézem, kókuszom, pudingom,
Nem hiszed? Pipiskedsz: pak-pak és kac-kac, ha
Meghallom, hogy szórakázol, játszol,
Menten belecsúszok a matracba.
(Gyorsabb ritmus: ez az izgalom) Puha, ínyem.
(Izgalomra nyalom, dalom?) A hajam téped,
Olyan jól megvagyunk, úgy szeretlek,
Hát persze, hogy én is téged.
Reggeli puszi H. Barbarának
2011.01.19. 10:00 csunderlik.péter
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csucsuversek.blog.hu/api/trackback/id/tr473521306
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
